Asztma

Az asztma a tüdő légútjainak betegsége. Két formája ismert: egyiket allergének (pl. pollenek, gombaspórák) provokálják, míg a másik forma okát nem ismerjük.

A levegő légzés során, az orrüregen keresztül a légcsőbe jut, majd onnan a tüdő légútjaiba, a hörgőkbe és hörgőcskékbe. A hörgőcskék kicsi léglyagokban, az alveolusokban végződnek. A levegő oxigéntartalma itt cserélődik ki a vér széndioxid tartalmára. Egészséges esetben a hörgőcskéket körbevevő izomszálak elernyedt állapotban vannak, ezzel biztosítják a levegő szabad mozgását.

Azonban asztmás roham során a levegő szabad áramlása akadályoztatott három fő okból:
A hörgőcskék falában, nyálkahártyájában található sejtek sűrű nyákot termelnek, ami ugyancsak légáramlási akadályt képez.

A hörgőcskéket körbevevő izmok összehúzódnak, szűkítik a légutak átmérőjét. Ezt hívjuk bronchospazmusnak. A hörgőcskék belső fala megduzzad, ezzel tovább szűkül.

A beszűkült légutak nem engedik a széndioxiddal dúsult, elhasznált levegő kiáramlását a tüdőből. Az asztmás beteg azonban mégsem ezt érzi, hogy nem tudja kifújni a levegőt, hanem éppen ellenkezően úgy érzi, nem kap levegőt. Légzési nehezítettség nehézlégzés, sípoló légzés alakul ki.



Melyek az asztma tünetei?

Az asztma tünetei a fent leírt három fő elváltozás kialakulásakor jelentkeznek. Sok ember hónapokat képes tünetmentesen élni, míg mások napjában többször is panaszkodnak az alábbi tünetekről: Gyakori köhögés, főképpen éjszaka.

• Rövid "idejű" légzés.
• Sípoló légzés, zihálás, mellkasi nyomás, vagy szorítás.

A tünetek azonban mindenkinél más, és más lehet. Előfordulhat, hogy ugyanazon betegnél egyszer ez a tünet máskor az a tünet fordul elő. A tünetek fajtája mellett azok erőssége is erős differenciát mutat betegek között, és ugyanazon betegnél különböző időpontokban.

Általában gyakoribbak az enyhe asztmás tünetek. Ilyenkor a légutak pár perc vagy óra alatt újból kitágulnak. A súlyos panaszok ritkábbak, azonban tovább tartanak, és azonnali gyógyszeres kezelést tesznek szükségessé. Az enyhe tüneteket is kezelni kell annak érdekében, hogy elkerülhesse a súlyosabb tünetek kifejlődését.

Amennyiben Önnek allergiás asztmája van, minden egyes allergénnel való találkozás, súlyosbíthatja állapotát.



Mik az asztmás roham kezdeti jelei?

Kezdeti jeleknek, figyelmeztető jeleknek nevezzük azokat, amik közvetlenül az asztmás roham elején jeletkeznek. Megelőzik a súlyos tünetek kialakulását, és figyelmeztetően hatnak, lehetővé téve a roham kifejlődésének megakadályozását.

A kezdeti tünetek közé tartoznak:

• Gyakori köhögés, elsősorban éjszaka,
• Légzés nehezebbé és/vagy gyorsabbá válása,
• Testmozgás során gyengeség érzet, főképp ha ez sípoló légzéssel, szapora légzéssel illetve köhögéssel társul,
• A levegő csúcsáramlásának lassulása (légzésfunkciós készülékkel detektálható),

Meghűlés, felső légúti hurut jelei,

• Alvászavarok.

Ha Ön ezen tünetek valamelyikét tapasztalja, kezelésre van szüksége azonnal, hogy megelőzhesse a súlyosabb asztmás roham kialakulását!



Ki lesz asztmás?
Mindenki lehet asztmás, bár a betegség családi halmozódást mutat. Jelenleg a magyar lakosság kb 8%-a asztmás, azonban ez az arány ismeretlen okokból rohamosan nő.
A nem megfelelően kezelt szénanáthások kifejezetten veszélyeztetettek a súlyos asztma kialakulására.

Mi okozza az asztmát? Az asztma a légutak betegsége, azonban a pontos oka nem ismert. Az asztmás beteg légútjai nagyon érzékenyek, fokozottan reagálnak számos provokáló tényezőre, úgynevezett triggerekre. Ezen triggerek aztán asztmás rohamot eredményezhetnek. Számos asztma-trigger ismert. Az adott reakciók különbözhetnek egyének között és időben is. Sok betegnél több trigger is fellelhető, míg egyes betegeknél egyetlen ok sem mutatható ki. Az asztma kezelésének egyik legfontosabb feladata a triggerek elkerülése.

A leggyakoribb asztma triggerek:

• Fizikai aktivitás: igen gyakori gyermekeknél
• Allergének: pollenek, házipor, penészgomba-spórák, állati szőrök, ételek
• Fertőzések: influenza, meghűlés, vírusok, melléküreggyulladások
• Időjárás: hideg, hőmérsékletváltozás
• Dohányzás
• Por
• Kemikáliák
• Gyógyszerek: aszpirin, ibuprofen, beta-blokkolók, stb.

Figyelem!
A testedzés az egyetlen trigger, aminek elkerülése nem javasolt. Helyesen beállított kezelésnél a testmozgás nem okoz problémát.



Hogyan diagnosztizálhatják az asztmát?
Az asztma diagnózisának felállításánál az orvosok több módszert is használnak. Első körben az orvos tájékozódik a beteg kórtörténetről, a tünetekről, az általános egészségi állapotról.

Ezt követően az alábbi módszerek állnak rendelkezésre:

• Légzésfunkciós vizsgálat
• Provokációs teszt
• Allergiavizsgálat
• Vérvizsgálat
• Mellkasröntgen
• CT
• Gyomor pH vizsgálat, nyelőcső vizsgálat

Hogyan lehet kezelni az asztmát?
A triggerek elkerülésével, gyógyszerekkel, életmóddal.

Meg lehet-e gyógyítani az asztmát?
Az asztmát teljesen meggyógyítani nem lehet. Azonban megfelelő kezeléssel kordában lehet tartani, minimálisra csökketve a tüneteket és a betegség állapotának rosszabodási ütemét.

Üzemeltető : Józsa Erika, 1036 Budapest, III. ker. Bécsi út 67.

Időpont-egyeztetés: hétfő-péntek 9-18-ig.

Tel.: +36 (1) 769-2689,

+36 (70) 432-6626

Bejelentkezés telefonos egyeztetés alapján.