COPD (krónikus obstriktív tüdőbetegség)
A COPD egy krónikus, légúti szűkülettel járó betegség. A COPD négy
betűje egy, az egész világon használt rövidítése az angol Chronic
Obstructive Pulmonary Disease kifejezésnek, amely szó szerinti
fordításban krónikus obstruktív tüdőbetegséget jelent.
A krónikus obstruktív légúti betegség (COPD) egy olyan megelőzhető és
kezelhető betegség, melyet túlnyomóan visszafordíthatatlan
(irreverzibilis) hörgőszűkület jellemez.
A légúti áramlás csökkenés rendszerint progresszív és a tüdő kóros
gyulladásos reakciójának a következménye, ami szövetkárosító gázok és
részecskék - döntő mértékben dohányfüst hatására alakul ki.
Bár a COPD a tüdő betegsége, azonban jelentős, a szervezet egészét
érintő (szisztémás) elváltozások is kísérik. A COPD valójában két
betegség közös megjelölésére szolgál: Ezek az idült hörghurut (krónikus
bronchitisz vagy bronchitis chronica), illetve a tüdőtágulás (emfizéma
vagy emphysema pulmonum) egyszerre támadják meg a szervezetet, és
akadályozzák a légzőrendszer normális működését.
A COPD egyszerre jelenti a légutak, azaz a hörgők gyulladásával és
beszűkülésével (ostrukciójával) járó kórfolyamatot, illetve a
léghólyagocskáknak és a tüdő szövetének a károsodását (tüdőtágulat vagy
emfizéma).
A légutakat érő káros hatások (pl. cigarettafüst) hatására a hörgők
nyálkahártyája begyullad. A gyulladás során a belélegzett gázok és
károsító részecskék, valamint
a hörgők sejtjeiből felszabaduló anyagok hatására a hörgőnyálkahártya megduzzad
a benne lévő izmok összehúzódnak,
a hörgő mirigyei pedig fokozott váladéktermelésbe kezdenek.
Mindezek a változások nehezítik a légzést kezdetben elsősorban a
kilégzést és a tüdőben megnő a ki nem lélegzett levegő mennyisége.
Úgynevezett levegőcsapdák alakulnak ki, amelyek feszítik a
léghólyagocskák falát, majd ha azok nem bírják ezt a feszülést,
megrepednek, összenyílnak. Ezáltal csökken ugyan átmenetileg a falukra
háruló terhelés, de egyúttal csökken a hasznos légzőfelület nagysága is,
és tovább tágul a tüdő, kialakul a tüdőtágulat vagy emfizéma.
Egyre több jel mutat arra, hogy a COPD kapcsán kialakuló gyulladás
nemcsak a légutak izomzatát károsíthatja, hanem testszerte a szövetek
gyulladását idézheti elő, amely az érintett szervek működésének
károsodásához vezethet (csökken a működőképes vázizomzat és a szívizom,
valamint a csontok tömege, károsodhatnak az ízületek, izomsorvadás,
csontritkulás, ízületi panaszok léphetnek fel).
Mik a COPD tünetei?
Köhögés, sípoló légzés, az erőltetett kilégzés hossza megnő
Bő köpetürítés, főleg a reggeli órákban
A fizikai terhelésre jelentkező nehézlégzés akár az első tünet is lehet a
dominálóan tüdőtágulással járó (emfizémás) típusban
Súlyos emfizémában hordó alakú mellkas, alsó bordaközök behúzódása
belégzésben közben, kilégzésben az ajkak csücsörítése
Súlyos stádiumban kellemetlen mellkasi érzések, feszülés a légzőizmok
túlterhelése miatt (gyakran szívkoszorúér-betegségre gondolnak ilyenkor a
betegek és az orvosok is)
COPD-teszt
HA a feltett kérdésekre válaszol, kiderül, hogy az Ön esetében felmerül-e a COPD betegség gyanúja.
Köhög-e gyakran a napok többségében?
Ön 40 évnél idősebb?
Az Önnel egy korosztályba tartozókhoz hasonlítva könnyebben kifullad-e, mint mások?
Van-e köpet- vagy váladékürítése a napok többségében?
Jelenleg dohányzik-e, vagy dohányzott-e korábban?
Ha három vagy több kérdésre igennel válaszolt, felmerül a krónikus obstruktív légúti betegség (COPD) gyanúja.
A COPD korai kezelése segít a további tüdőkárosodás megelőzésében.
Mi okozza a COPD-t?
A COPD kialakulásának a legfontosabb és leggyakoribb oka a dohányzás: a
COPD-s betegek 85-90%-ában a dohányzás szerepet játszik a betegség
kialakulásában.
Nem tudjuk, mi lehet az oka annak, hogy a köhögő dohányosok jelentős
részében miért nem alakul ki jelentős légúti szűkület, miért nem lesz
mindegyikük COPD-s. Valószínűleg genetikai tényezők állnak annak
hátterében, hogy melyik dohányosnál fejlődik ki a COPD és melyiknél nem.
Amennyiben az anya a terhessége idején dohányzik, azzal növeli annak
kockázatát, hogy a megszületendő gyermek alacsonyabb testsúllyal,
éretlenebb állapotban lássa meg a napvilágot, és a későbbiekben nagyobb
valószínűséggel alakuljon ki nála a COPD.
Egyesek védőhatást tulajdonítanak a vörösbor mérsékelt fogyasztásának, annak flavonoid (antioxidáns) tartalma miatt.
Hogyan lehet a COPD-t diagnosztizálni?
A COPD tünetei csak lassan alakulnak ki, ezért a magas kockázatú (40
évesnél idősebb dohányos) személyek 3-5 évente végzett légzésfunkciós
szűrővizsgálatával már korán, a normális életvitelt megakadályozó
tünetek megjelenése előtt felismerhető a betegség.
Légzésfunkció
Testpletizmográfia
Mellkasröntgen
EKG
Terheléses vizsgálatok
Pulzoximéter
Vérgázvizsgálat
Diffúziós vizsgálat
A COPD kezelés célja
A betegek panaszainak az enyhítése, az életminőségük javítása és a
tüdőfunkció romlásának megállítása vagy lehetőség szerinti lassítása.
Erre gyógyszeres és nem gyógyszeres lehetőségek állnak a
rendelkezésünkre.
Gyógyszeres kezelések
A gyógyszeres kezelés segítségével csökkenthetjük, vagy megszüntethetjük
a betegség tüneteit. A gyógyszeres kezelést megelőző vagy fenntartó,
illetve rohamoldó szerekre osztjuk.
Vannak olyan szerek, amelyek egyszerre használhatóak rohamoldásra,
illetve megelőzésre is, és vannak olyanok, amelyek a tünetek
súlyosbodásának okát hivatottak megszűntetni: pl. a váladékoldók vagy az
antibiotikumok.
Megelőző vagy fenntartó kezelés: A tünetek megelőzésére vagy az állapot
rosszabbodásának az elkerülésére használjuk a megelőző vagy fenntartó
gyógyszereket. Ezeket általában naponta és rendszeresen, akár egész
életen át kell használni. Ezeknek a szereknek gyakran nem érezzük
azonnal a hatását, viszont amennyiben elfelejtjük, vagy elhagyjuk a
használatukat, akkor az állapot rosszabbodása, a tünetek kiújulása vagy
erősödése figyelmeztet minket arra, hogy baj van. Rendszerint hosszabb
hatású, általában naponta egyszer vagy kétszer alkalmazandó
készítményekről van szó. Vannak közöttük olyanok, amelyek hörgőtágító
hatásúak, vannak, amelyek gyulladáscsökkentő tulajdonságúak, és
lehetőség van a váladéktermelés befolyásolására is.
1. Gyulladáscsökkentők
Ezek általában szteroidtartalmú készítmények, amelyeket a leggyakrabban
inhalációs formában alkalmazunk. A COPD-ben kialakult hörgőnyálkahártya
gyulladásra kevésbé hatnak, mint az asztmásoknál, ugyanakkor különösen
a súlyosabb esetekben képesek jelentősen csökkenteni a tünetek
súlyosbodásával (exacerbáció) járó események számát. Fontos tudni, hogy a
COPD-ben alkalmazott szteroidok nem azonosak a doppingoló sportolóknál
használt izomnövelő szerekkel.
Az inhalációs szteroidokat általában kombinációban, hosszú hatású
béta-receptor izgató készítményekkel együtt, ugyanabból a készülékből
egyszerre belélegezve használjuk.
Súlyos esetben akár sokkal nagyobb adagban tabletta vagy injekció
formájában is adható szteroid tartalmú készítmény, célszerű azonban az
állapot javulása után a lényegesen kevesebb mellékhatással járó
inhalációs kezelésre visszatérni.
Rohamoldó kezelés: Egyes gyógyszerek a hirtelen fellépő, vagy
fokozatosan súlyosbodó panaszok gyors enyhítésére szolgálnak. Itt a
legfontosabb cél a tünetek gyors enyhítése. Illetve idő nyerése addig,
amíg a páciens elér az orvosához, vagy a korábban nem megfelelően
használt megelőző szerei ismét ki tudják fejteni a hatásukat. A COPD-s
betegnél a rohamoldó szerek általában gyors hatású hörgőtágító
készítmények.
A rohamoldó szerek közé a gyors hörgőtágító hatással rendelkező szerek
tartoznak: az ún. béta-receptorokat izgató szerek, az ún. antikolinerg
szerek (ezt a kettőt leggyakrabban inhalációs formában kapják a
betegek), illetve a xantinszármazékok (ezeket a teofillin tartalmú
szereket általában tabletta, kúp vagy injekció formájában használjuk)
A gyógyszerek bevitele szerint a leggyakrabban inhalációs vagy szájon át
alkalmazható gyógyszereket használunk.
Az inhalációs gyógyszerbevitel előnye, hogy a hatóanyag közvetlenül a
légutakba kerül, így gyorsabban fejtheti ki a hatását, és kevésbé
terheli meg a szervezet többi részét. Az inhalációs eszközöknek három
nagyobb csoportját különböztetjük meg:
- Hajtógázas adagolók (spray)
- Porbelégző készülékek
- Gépi porlasztó
2. Hörgőtágítók
A hörgők tágítása révén könnyítik a légutakban a levegő áramlását, így
könnyebben tudja be- és kilélegezni a levegőt a COPD-s beteg. Kevesebb
légúti munka árán több oxigénhez jut a szervezet, könnyebben tudja
kilélegezni a termelődő széndioxidot, illetve a levegőcsapdák könnyebb
kiürítése kapcsán csökken a tüdők és a mellkas túlfeszülése és
felfújtsága.
A hörgőtágítók közé tartoznak az ún. béta-receptorokat izgató szerek, az
ún. antikolinerg szerek (ezt a kettőt leggyakrabban inhalációs formában
kapják a betegek), illetve a xantinszármazékok (ezeket a teofillin
tartalmú szereket általában tabletta, kúp vagy injekció formájában
használjuk)
A hörgőtágító gyógyszerek között vannak elhúzódó hatású szerek,
amelyeket naponta általában kétszer kell alkalmazni, de van már olyan
készítmény is, amelyet elegendő napjában csak egyszer belélegezni.
Ezeket elsősorban megelőző vagy fenntartó kezelésre használjuk. Vannak
gyors hatású hörgőtágítók, ezeket használhatjuk rohamoldó szerként is.
Kombinációs hörgőtágító kezelés. A különböző hatásmechanizmusú és
hatástartamú hörgőtágítók kombinációs alkalmazása ugyanannyi vagy
kevesebb mellékhatás jelentkezése mellett fokozhatja a hörgőtágítás
mértékét. Pl. egy béta-receptor izgató és egy antikolinerg készítmény
együttes alkalmazása nagyobb mértékben és tartósabban javíthatja a FEV1
értékét, mint bármelyik szer önmagában.
Betareceptor-izgató, antikolinerg szer és/vagy xantinszármazék egyidejű
alkalmazása tovább javíthatja a légzésfunkciót, illetve a betegek
egészségi állapotát. A gyógyszerek számának növelése általában emeli a
költségeket. Ezzel egyenértékű előnyök érhetők el a hörgőtágító
adagjának emelésével is, amennyiben a mellékhatások jelentkezése nem
korlátozza a dózisemelést.
A hörgőtágító szereket a pánikba eső betegek gyakran többször használják
(sokszor nem megfelelő technikával, kicsi hatásfokkal), mint amennyit
szabad lenne, és ezzel túlzottan megterhelhetik a keringésüket, hiszen
ilyenkor emelhetik a pulzust és csökkenthetik a vérnyomást.
Nem gyógyszeres kezelések
1. Oxigénkezelés
Légszomj vagy fulladásérzés nem indokolja az oxigénkezelés megkezdését. A
vér oxigéntartalmának jelentős hirtelen vagy tartós csökkenése esetén
javasolt az oxigénterápia elkezdése. Általában kórházi körülmények
között állítják be a súlyos betegnek megfelelő pótlást, amelyet
otthonában kell majd folytatnia. Általában legalább napi 15 órán
keresztül kell ezeknek a betegeknek használni az oxigént.
Túl sok oxigén alkalmazása is káros lehet, mert egyrészt csökkenti a
légzőközpont működését, és ezzel elősegítheti a széndioxid
felszaporodását a vérben, amely fejfájáshoz, aluszékonysághoz vezethet.
Mivel a dohányzás balesetveszélyes az oxigénterápia mellett
(robbanásveszély!), az addig dohányzó betegnek le kell mondania a
dohányzásról az oxigénterápia idején. A dohányosok vérében magasabb a
szénmonoxid szintje, amely gátolja a vérfesték (hemoglobin)
oxigénszállító képességét. Ezért a dohányos betegnek nem segít az
oxigénpótlás, rendelése így nem indokolt!
2.Dohányzás mellőzése
Mai ismereteink szerint a dohányzás abbahagyása az egyetlen módja annak,
amellyel a COPD-s beteg tüdőfunkciójának a gyors romlása lassítható.
Dohányos betegben a gyógyszeres kezelés hatékonysága is sokkal rosszabb,
mint a nem dohányzók vagy a dohányzásról leszokottak körében.
Bár a dohányzás teljes elhagyása után sem tér vissza a tüdők eredeti
funkciója, de jelentősen lassítható a káros folyamat előrehaladása.
3.Rehabilitáció
Egy olyan program, amelyet a légúti beteg állapotának pontos ismerete
alapján a kezelőorvos a társszakmák képviselőivel együtt állít össze és
hajt végre annak érdekében, hogy a páciens légzését lehető legjobb
funkcionális állapotba hozza, vagy ott tartsa.
A légzésrehabilitáció célja a lehető legjobb funkcionális eredmény
elérése mellett az is, hogy a beteget megtanítsa a mindennapi élet
kihívásainak megfelelni, és ellátni a normális életvitelhez szükséges
feladatokat.
A légzésrehabilitáció két kitüntetett eleme a helyes légzési technika
elsajátítása a légzési gyakorlatok révén, illetve a megfelelő
terhelhetőség elérése a rendszeres fizikai aktivitás, kondicionáló
tréning segítségével.
Gyógyulás esélyei?
A COPD egy progresszív, a jelen ismereteink szerint visszafordíthatatlan
betegség. A gyógyszeres kezelésnek és a légzésrehabilitációnak a
legfontosabb célja, hogy a tüdőfunkció romlását meglassítsuk, a betegség
tüneteinek az enyhítése vagy megszűntetése, illetve a fizikai
terhelhetőség, és ezzel az életminőség javítása.
A beteg a dohányzás teljes elhagyásával, a fenntartó kezelés gondos
betartásával és a rendszeres testmozgással tehet a legtöbbet az
egészségének a megőrzéséért.
Megelőzhető-e a COPD kialakulása?
Igen, az esetek 80-90%-ában a COPD megelőzhető lenne a dohányzás
elhagyásával, vagy ha nem is szoknának rá az emberek.
A COPD exacerbációi jelentősen csökkenthetőek a dohányzás teljes
elhagyásával, a fenntartó kezelés betartásával, a rendszeres
testmozgással és szükséges védőoltások felvételével (influenza ellen
évenként, pneumococcus ellen 5 évenként)
Tények
A tüdőfunkció akár 50%-ának az elvesztéséig sem érzi magát annyira betegnek a COPD-s személy, hogy orvoshoz forduljon.
A COPD kezelésében leghatékonyabbnak tartott gyógyszereket a
tüdőgyógyász szakorvos javaslatára a kezelőorvos 6 hónapig 90%-os
támogatottsággal írhatja fel.
A COPD kezelésében használatos gyógyszerek hatékonysága nem éri el a
dohányzás abbahagyása által elérhető kedvező hatások mértékét.
A COPD a leggyakoribb megelőzhető halálok Magyarországon mintegy félmillió COPD-s él.
A COPD a jelen ismereteink szerint nem gyógyítható progresszív betegség.
Tévhitek
Ha leszoktam a dohányzásról, nem lehetek COPD-s.
Nem igaz. A COPD évekkel a dohányzásról való leszokás után is
kialakulhat, hiszen a tüdőfunkció romlása nem áll meg a dohányzásról
való leszokás után, csak az egészségeseknél megszokott mértékűre lassul.
A COPD-s betegek 10-15%-a sohasem dohányzott. Náluk egyéb okok (pl.
porártalom, légúti fertőzések, genetikai hajlam) vezettek a betegség
kialakulásához.
A COPD fertőző betegség.
Bár a légúti fertőzések jelentősen ronthatják a COPD-s betegek
állapotát, mai ismereteink szerint a COPD-t nem fertőző, hanem
gyulladásos megbetegedésnek tekinthetjük.
Örökölhető-e a COPD?
Elképzelhető, hogy a hajlam, a szervezet védekezőképessége a dohányfüst
káros anyagaival szemben örökölhető. Ez megmagyarázná azt is, miért lesz
az egyik dohányos COPD-s, és miért nem lesz az a másik. A COPD
leggyakoribb oka azonban egyértelműen a dohányzás. Szokjon le róla, ha
dohányzik, és akkor nem kell azon gondolkodnia, hogy genetikailag Ön
védett vagy védtelen a COPD kialakulásával szemben.
Amióta a belégzőkészülékeimet használom, sokkal jobban érzem magam. Elhagyhatom a belégzőimet?
A COPD egy krónikus betegség. Bizonyos gyógyszerek adagja esetleg
csökkenthető, de elhagyni valószínűleg nem lehet őket éppen a betegség
jelege, a fellángolás magas kockázata miatt. Ha dohányzik, inkább a
dohányzást hagyja abba. A gyógyszerek adagjának csökkentését, esetleges
elhagyásukat beszélje meg a kezelőorvosával. Gyakran igen rossz
állapotba kerülnek azok a betegek, akik saját maguktól próbálták
lecsökkenteni vagy elhagyni egyes gyógyszereiket.
Az előrejelzések szerint 2010-re a negyedik leggyakoribb halálok
lesz a COPD a fejlett ipari országokban és Közép-Kelet Európában
egyaránt. A COPD-t csak a koszorúér-betegség, a stroke (agyi
katasztrófa) és a tüdőrák fogja megelőzni. (2020-ra pedig már a 3.
helyre jósolják a COPD-t a halálokok rangsorában.)